2007. április. 18 Klubnap. Városnéző séta Krisch Aladár vezetésével

A Várkerületen lévő klubházunkból indultunk, Festő köz, Major köz, Rózsa utca, Sas tér, Jégverem utca, Szent Mihály utca, Szent Mihály templom és temető, Halászutca, és vissza a Balfi utcán. Krisch Aladár mesélt, és mi mindjárt másként láttuk a megszokott utcákat, házakat, tereket. Személyessé tette a házakat: itt laktak..., itt született...,itt járt iskolába, itt harangozott pár forintért. A soproni tagtársak ismerték ezeket a személyeket, legalábbis hallottak róluk, kedves emlékeket idéztek fel. Megtudtuk azt is, miért építkeztek a Szent Mihály utcában úgy, hogy egy kapubejárata legyen sok családnak.(kapuadó) Egy város ilyen séták által válhat igazi otthonává az embereknek, köszönet érte!

2007. április. 14.Kirándulás: Hajnal tér, Ágfalvi gerinc, Kulcsos ház

"A napra ki, a hegyre fel, Akárhová,- csak szállnék! Se gondolat, se szándék: A perc a szent ajándék." / Sík Sándor: Isten áprilisa /

Ajándék volt ez a délelőtt az időjárás felelősétől! Az indulás körüli kis zönge után (volt, aki sprintelt), a Hajnal téren Szalai Kornélia túravezető várt bennünket. Az Ózon campingnél megkezdődött az emelkedő, s ezzel együtt a vetkőzés. Útközben nem győztünk csodálkozni a szebbnél szebb, új házak láttán. Felérve a gerincre a táj olyan gazdag pompában ragyogott, hogy még dalra is fakadtunk. A kék ég, a simogató napsütés, a zsenge zöld, a repceföldek sárgája, a vidék illata vett körül bennünket. Az egyik teleknél kecskékkel barátkoztunk. Egy hármas útelágazásnál úgy döntöttünk, irány a Kulcsos ház! A jelzés fehér alapon piros kereszt, vastag avar, kidőlt fák, bújtunk, másztunk. Ez még semmi! Át kellett kelni a Rák patakon! A helyzetet látván nem gondoltuk, hogy sikerül! Egymást segítve, ügyességünket összeszedve a vakmerő vállalkozást eredményesen teljesítettük. Innen már csak átsétáltunk a Kulcsos házhoz, megpihentünk, eszegettünk, beszélgettünk. Az átélt élmény olyan kedvet váltott ki belőlünk, hogy úgy határoztunk, gyalog megyünk be a Hajnal téri lángossütőig. A gyaloglás is, de a lángos is jól esett.

Csoportunk. Rövid pihenő. Átkelés a patakon. A sikeres átkelés öröme.

2007. március 31.Bányászkegyeleti túra, Brennberg.

Immár harmadik éve tagságunk kapcsolódik a Lővér Természetbarát Egyesület által szervezett kegyeleti túrához. A 3-as busz zsúfolásig megtelve indult és még további részvevőket vett fel. Túravezetőnk Reisch György az iskola mellett üdvözölte a megjelenteket. Bemutatta Becher Nándor helybéli történészt, aki a túra útvonalának minden állomásán szívélyesen mesélt, magyarázott az érdeklődőknek.

Becher Nándor szavait hallgatjuk. Indul a túra. Útvonal: Borbála-akna, Szálasi-bunker, Kuruc-kereszt, Kovács-árok, egyetemi-kopjafa, temető. Hosszú sorokban, kényelmes tempóban haladtunk, az időjárás is kegyes volt hozzánk. Megtudtuk, az, hogy Brennbergbánya hazánk egyik nagy múlttal rendelkező bányásztelepévé vált, a véletlen műve volt. 1752 őszén Rimbacher Pál bánfalvi pásztor , tűzet gyújtva, éppen egy szénkiszögelést gyújtott meg, amely begyulladt a föld felszinén, és folyamatosan égett. Ezt a helyet "Égő hegynek" nevezik. Erről kapta a nevét 1793-ban hivatalosan a település.

A túra két állomása. A kegyeleti túra egyik megható állomása a kopjafánál volt. 2005-ben újították fel, emléktáblával és emlékpaddal egészítették ki és újraavatták. Emléket állít az Erdő-és Bányamérnöki Akadémián tanuló erdélyi diákoknak, akik 1945-ben a bombázások elől Brennbergbe menekültek, de német katonák felfedezték őket, orosz kémeknek gondolták, és kivégezték a diákokat. Egyikük életben maradt, visszajutott Sopronba. A Szt.Orsolya kórházban meggyógyították. Felemelő volt részt venni a temetői tisztelgésen, a szénporrobbanásban hősi halált halt bányászok emléke előtt. Elénekeltük a "Bányász indulót, és a Himnuszt.

A temetőben. Innen már több irányban indultak el a résztvevők. Legtöbben a közúton visszasétáltak a buszmegállóhoz, míg mások az erdei utakat választották. Emlékezetes, szép délelőtt volt!

előző 7 6 5 4 3 2 1 következő